itt alszik
most és itt
Hic et nunc
családunk
hallgat a takaró
jó újra
elbújva
kezembe
szívembe
zárnálak örökre
két nő
egy lélek
csak most
eszmélek
mennyire szép
három test
egy lélek
többet már
nem kérek
nekem elég
egy hétfő
délután
születtem
apukám
született apuka
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://versmindenkinek.blog.hu/api/trackback/id/tr1001156991
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.