Vers mindenkinek

köhög az ég
rezeg a bor
porol a fény
még elpakol
utoljára ül
titokban szép
halkan hulló
halotti tort
gyors rekviem
mellbe verő éj
piheg pihen
terpeszkedő én
kárpótoló
párt okoló
párkány szelidítő
szendergő kő

Giliszta és csiga tetemek
Lám a karma mire vetemed
Az emulált múlt engem is betemet
Én vagyok őrült, vagy ők a betegek?

na persze én mindent megértek
csak azt nem hogy engem ki ért meg
ki sért meg ki tért meg kísérts meg

Miért iszok?
mert jól esik
mert elbutít
mert örököltem
mert ezt láttam
mikor felnőttem
nem bírom abbahagyni
vagy nem akarom
sosem jön el
a jó alkalom
  Te miért iszol?
 

mert elmélyít 
mert magányt ad
mert megríkat
mert őseim nyomában járok
és részeg jókedvem hagyom rátok,
nem akarom elhagyni,mert minek?

Mert amit megiszol, az a tied.

Kezdődhet a betű galopp
Nem mozdul,a tetű halott
Vadra les a könyvskorpió
Mikroszkópnyi jó porció

Ébred lám a harmat gyarmat
Hangya horda lassan ballag
Tompán terelik tetveiket
Csáp a csáphoz etikett
 

selyemből szőtt fonalát
sárga színre festi
pókgyerek a pókmamát
soha nem ereszti

légyből készít vacsorát
csomózva tálalja
játszik rovar katonát
ragad a szál alja

pók vagyok, én anyukám?
kérdezi a gyerekpók
persze, lányom aludjál
mi vagyunk a hallga-pók

mindörökké hallgatók

itt alszik
most és itt
Hic et nunc
családunk

hallgat a takaró

jó újra
elbújva
kezembe
szívembe

zárnálak örökre

két nő
egy lélek
csak most
eszmélek

mennyire szép

három test
egy lélek
többet már
nem kérek

nekem elég

egy hétfő
délután
születtem
apukám

született apuka

Aljanép a föld alatt

szembeköp vagy megharap.

Bűzben el, de bűze kincs,

Szaga van, ha már...

Ez egy búcsúdal

Hát búcsúzz el

Viszlát EGO

Egy űrhajó

Ha zuhanni kezd

Viszlát EGO

Hello.

Háromfejű lény a metrón

Mogorva, nőnemű metronóm

Vetnek meg mindent, mint az ágyat

Kifelé néznek, de magukba sem látnak

habár én sem adok pénzt a koldusnak

Ha azt kérded miért,

és senki nem felel,

majd én válaszolok:

van mit nem lophatnak el.

gyorsan beba

oszt rögtön kijó

mer szeretem a nejem

Oszlopokat toppantok betonná

Salakból meg betömök két tonnát

Lelkem inog, testem bezzeg

Kőkemény, bazzeg

Belzebúb sosem retteg!

A tér seggluka beszippantott egy hajléktalant

Vihogva fosta ki a betondenevér

guano fent és guano alant

"all in all"

csak ennyit ér

Csattan a csók és

röppen a bók

mint hős Bemapó

a szavak mezején

Törvény kell? Hát nesztek:

tolvajok, gyilkosok és kurvák

mindig lesznek.